Lester Burnham (Kevin Spacey) átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra, és nem hajlandó együttműködni a vállalat költségracionalizáló szakemberével, akinek az a dolga, hogy eldöntse, kit kell majd kirúgni. Kihallgatja lánya és Angela beszélgetését, melyből az derül ki számára, hogy ha gyúrna egy kicsit felsőtestre, Angela nem tudná megállni, hogy lefeküdjön vele. Ezért Lesternek máris van mivel kitöltenie az idejét. Gyúr, és füvet szív, amit lánya udvarlójától, Ricky-től vásárol. Eladja a modern autóját, és vesz egy régi Firebird-öt, gyerekkori álmát valósítva meg ezzel, és közben folyamatosan Angeláról fantáziál...
"A nevem Lester Burnham. Ez a környék, ahol lakom. Ez az utcám. Ez az életem. 42 éves vagyok. És alig egy éven belül meghalok. Ezt persze most még nem tudom. Bizonyos értelemben már most halott vagyok. Nézzetek rám. Rejszolok a zuhany alatt. Ez a napom fénypontja. Innen már csak rosszabb lesz. Ez a feleségem, Carolyn. Látjátok, hogy megy a metszőolló nyele a kerti cipőjéhez? Ez nem véletlen. Már a puszta látványa lefáraszt. Nem volt mindig ilyen. Régen boldog volt. Régen boldogok voltunk. Ez a lányom, Jane. Egyke. Teljesen tipikus tinédzser. Dühös, bizonytalan, zavart. Bár mondhatnám neki, hogy ez elmúlik, de nem akarok hazudni. A feleségem és a lányom is azt hiszi, hogy irdatlan nagy vesztes vagyok. És igazuk van. Elvesztettem valamit. Nem tudom pontosan, mi az, de tudom, hogy nem voltam mindig ilyen...kába. De tudjátok mit? Sosincs késő megtalálni, ami elveszett." - részlet a filmbőlfeliratos amerikai szatíra / Szatíra / 1999Rendezte:Sam MendesFőszereplők:Anette BeningKevin SpaceyMena SuvariThora Birch Szavazzon: Szerintünk:100%Önök szerint:90%
Kritika:
Hollywood végre felismerte, hogy az emberiségre nem a gyilkos rovarok, a meteorok, a földrengések és a hasonló természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az emberiség maga. Egyszerre két film jelent meg ebben a témában Amerikában, és hazánkba is csupán néhány hét eltéréssel érkeztek el. A Harcosok klubja szereplői a bennük lappangó állati ösztönök felszabadításával indítottak támadást a rendszer ellen, kataklizmát előidézve. Az Amerikai szépség egy kisebb kaliberű lázadást mutat be, amely valójában csak a főhős saját életterének kitágítására irányul. A környezet azonban olyannyira intoleráns, hogy még ezt az ártatlan kitörési kísérletet is elfogadhatatlan devianciának fogja fel, és kíméletlenül lesújt a "renitensre".
Lester Burnham (Kevin Spacey) tipikus kertvárosi, középkorú, ezredvégi családapa. Egy hirdetési irodában dolgozik, otthon pedig szerető felesége és lánya várja. 42 éves korában ráébred, hogy biztonságos és kiszámítható élete igazából egyhangú és sivár. A családi vacsorák idillje, a szomszédokkal való jó viszony és a kötelezően mosolygós állófogadások között elvész a lényeg,az egyéniség. Elhatározza, hogy kilép az ördögi körből, szembeszáll az uniformizálással, és megpróbálja megvalósítani régi álmait, amelyekért még érdemes élni. Felmond munkahelyén, sportautót vásárol, elkezd súlyzózni, sőt, fellázad zsarnoki felesége ellen is. Egyszemélyes háborújával mindenkit megdöbbent: főnökét, a fasiszta szomszédot és legfőképp karrierista nejét.
Mi az élet értelme? Az amerikai álom szerint a pénz és a család mindent megold. De mi van akkor, ha a "szeretet" csak a konformizmusra és a képmutatásra épül? (Az Amerikai szépségben) a legtöbb emberi kapcsolat a megalkuvásból és a képmutatásból nőtt ki, ezek nélkül az egész társadalom kártyavárként omlana össze. A fennálló renddel látszólag mindenki jól jár, viszont az örökös pénzhajszában kiüresednek a kapcsolatok. A néhány négyzetméteres irodai bokszban csak egy hang vagy a telefon másik végén; az önzetlen segítség és a baráti közeledés rögtön gyanús; a beszélgetések csak a legritkább esetben lépnek túl a bevett formaságokon.
"Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál"? A küzdelem könnyen "vérből és idegből gyúrt eleven masszává" változtathat, ha nincs örömöd a küzdelemben magában, a munkában. Lester pedig nem szereti munkáját, az övéhez hasonló, önmegvalósítást és kreativitást nélkülöző foglakozásban nem sokan lelhetnek örömet. Neki tizenöt év kellett, hogy felismerje, délibábot kerget. Az igazi szépséget egy szélben táncoló nejlonzacskóban is megtalálhatná.
Az Amerikai szépség koromfekete humorral és maró gúnnyal rántja le a leplet a képmutatásról és az értékrend deformálódásáról. Kevin Spacey az évtized talán legnagyobb alakítását nyújtja az évtized talán legjobb amerikai filmjében: Lester Burnhamként olyannak mutatja az amerikai (rém)álmot, amilyen az valójában. Kívülről csillogó, belülről üres és hamis.
