A rendező a pályája során állandóan visszatérő gondolatot boncolgat: hogyan hat a kapitalizmus az amerikaiak mindennapjaira? A kérdés nem is lehetne aktuálisabb a 2008-as világválság kirobbanása óta.
A szubjektív hangvételű dokumentumfilmjeiről elhíresült amerikai rendező, Michael Moore, ez alkalommal az egészségügy állapotát veszi górcső alá doku-komédiájában, melynek alapállítása, hogy 45 millió embernek nincs egészségbiztosítása a világ leggazdagabb országában.
Az Oscar-díjas dokumentumfilm-rendező, Michael Moore nem hazudtolta meg önmagát: 2004-ben készült filmje, a Fahrenheit 9/11, melyben a jellegzetes humorú, fáradhatatlan oknyomozó a Bush-adminisztráció külpolitikáját veszi célba.
Kiindulásul véve a sokat vitatott 2000-es választásokat, Moore bemutatja George W. Bush valószerűtlen felemelkedését, melynek eredményeként az olaj-bizniszben tevékenykedő bukott üzletemberből a világ vezető nagyhatalmának első embere lett. Ezt követően Moore felnyitja Bush privát Pandora szelencéjét: bemutatja milyen szoros baráti szálak fűzik a családot és üzlettársaik körét, a Szaúd-Arábiai királyi családhoz és a bin Laden-rokonsághoz.
Az Iraki háború kitörésekor Moore mély együttérzéssel és visszafojtott haraggal vizsgálja az emberi szenvedéseket. Miközben az amerikai hátországot elárasztják a háború következményeivel birkózó családok hatásos portréi, az amerikai katonáknak a kiábrándultsággal és az iraki frontvonal valós borzalmaival kell szembenézniük.
A helyzet abszurditását és botrányosságát csak fokozza Moore beszámolója arról, hogy az üzleti élet vezetői hogyan igyekeztek hasznot húzni az emberi szenvedésből, az iraki olajból és az amerikai adófizetők véréből és dollárjaiból...
"Átlagos amerikai reggel volt: a farmer kiment a földjére, a tejesember kiszállította a tejet, az elnök pedig lebombázott egy újabb országot, melynek a nevét ki sem tudjuk ejteni." - hangzik el Michael Moore óriási port és politikai botrányt kavart filmjében. Az első mondat, amit az amerikai gyerekek az USA történelméről megtanulnak, nagyjából így hangzik: "A zarándokok azért jöttek Amerikába, mert féltek az üldöztetéstől." Tehát féltek. Azután mi történt? Idejöttek a zarándokok, félelemből, találkoztak az indiánokkal és féltek tőlük, így hát megölték őket." És ezt a sort folytathatnánk: napjainkig...
1999. április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejű bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine Középiskolában vérengzés történt: diákok lőttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse játékfilm hosszúságú, merész dokumentumfilmjét az USA és az agresszió kapcsolatáról. Elevenbe vágóan éles szellemmel indul Moore "vidám" felfedezőútra Amerika szívébe, hogy lássa és láttassa, miért van tele brutális erőszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik?!
A Kóla, puska, sültkrumpli rendkívüli erejű film. Erkölcsi értelemben elmarasztaló vádbeszéd a félelem kultúrája ellen, egy olyan világ ellen, amelyben az emberek állig felfegyverkeztek és aztán az indulatok elszabadulásával ámokfutóvá lettek. Mint hazájában a legismertebb szatirikus és társadalmi kérdésekkel is foglalkozó dokumentarista, ezzel a szó legszorosabb értelmében úttörő jelentőségű filmmel Michael Moore egy olyan merész kérdést tesz fel, amelyet egyetlen amerikai sem merne megfogalmazni manapság, ezekben a vadul hazafias időkben: "Lőfegyver-bolond nemzet vagyunk-e, vagy egyszerűen csak bolondok?" Szavazzon: Szerintünk:90%Önök szerint:89%
színes, amerikai film /
Gyártási idő:2002Mozibemutató: 2003-06-26DVD megjelenés: 2003-11-24Rendezte:Michael Moore|Főszereplők:Michael Moore|Író:Michael Moore|Szereplők:Charlton Heston|Marilyn Manson|Matt Stone|Gyártó:MGM
