Donatella Finocchiaro olasz színésznő alakítja az egyik főszerepet Emanuele Crialese ma mozikba kerülő filmjében, A tenger törvényében (12), mely egy kis szigeten játszódik. A fiatal özvegyet játszó színésznő az Olasz Filmnapokra érkezett hazánkba, a film ekkor volt látható itthon először, mi pedig a forgatásról és a film üzenetéről kérdeztük őt.
Egy kis szigeten forgatták a filmet, milyen élményei kötődnek a forgatáshoz?
A világtól szinte teljesen elzárt helyen forgattunk hosszú hetekig, ahol nem csak a stábbal, hanem a helyiekkel is össze voltunk zárva. Érdekes, hogy a sziget rossz időben tényleg megközelíthetetlen, ráadásul a forgatás alatt sem tudtunk gyakran kimozdulni, így szó szerint össze voltunk zárva. Az elején a helyiek nagyon örültek nekünk, azonban a végére elegük lehetett belőlünk (nevet). A forgatás előtt leköltöztünk mindannyian, Emanuele fontosnak tartotta, hogy együtt legyenek előtte a színészek, próbálják meg felvenni a szerepeiket, beleélni magukat. Hétvégenként néha kimozdulhattunk, de amúgy eléggé klausztrofób élmény volt néha, cserébe egy gyönyörű helyen.
A filmben amatőr és tapasztalt színészek is szerepeltek, milyen volt velük együtt dolgozni?
A Sarat alakító Timnitnek valóban ez volt az első szerepe, és nem mindig volt könnyű azokban a jelenetekben, ahol ketten voltunk, hiszen kapott ugyan instrukciókat, azonban javarészt improvizálnunk kellett, ez pedig okozott nehézségeket. Ráadásul nem beszélt annyira jól olaszul, és volt, hogy nem értette pontosan, amit mondtam. Az egyik jelenetben például nagyon lassan, artikulálva magyarázok neki, tele feszültséggel és indulattal, hiszen láttam rajta, nem érti, amit mondok. Akkor ez frusztráló volt, utólag viszont jól jött ki. A fiamat játszó Filippoval nem voltak ilyen gondjaink, hiszen ő több filmben szerepelt már, és korábban is dolgozott együtt a rendezővel.
A tenger törvénye számos problémát fogalmaz meg, Ön ezek közül melyiket emelné ki, melyik a legfontosabb az Ön számára?
Nehéz lenne egyet kiválasztani, hiszen a bevándorlók helyzete ugyanúgy komoly téma, mint a generációk közötti különbségek okozta konfliktusok, vagy akár a saját életünk és szabadságunk kockáztatása a másik megmentése miatt. Számomra talán a legfontosabb mégis az anya szerepének és fontosságának bemutatása volt, azzal próbáltam leginkább azonosulni. Guilietta életében fia játssza a legfontosabb szerepet, próbál mindent úgy alakítani, hogy neki segítsen, őt terelgesse egy jobb élet felé, kimenekítse a kis sziget fojtó környezetéből, apja árnyékából. Nem mindig volt egyszerű beleélnem magam a helyzetébe, de rengeteget készültünk a forgatás előtt, sok időt töltöttünk együtt, így könnyebb volt.
A történetben fontos szerepet játszanak a helyiek hagyományai, a halászok törvényei is, melyek által a rendező kemény kritikát fogalmaz meg helyenként. Bemutatták-e a szigetlakóknak a filmet, és ha igen, milyen volt a fogadtatása?
Természetesen a film bemutatásra került, ez azonban egy érdekes történet, amely jól ábrázolja, mennyire elszigetelt helyen forgattunk. A bemutató napján ugyanis vihar volt a tengeren, így mi nem tudtunk átkelni, hiába indultunk mindannyian útnak. a tekercs végül eljutott hozzájuk, mi azonban nem… (nevet).
Donatella Finocchiaro
